2012. júl. 2.

Berlinbe érkezvén ...

Lassan egy napja itt vagyunk a német fővárosban.
Go from Győr
Hőmérséklet otthon

Indulás Győrből...
Az utazás szombaton kezdődött, a Győr-Budapest közötti vonatozással. Az ablakok tárva, a kocsiban így is szinte állt a forró levegő. Szinte az egyenlítőnél éreztem magam, annak ellenére, hogy még sosem voltam az egyenlítő környékén.

A döbbenet-nehéz csomagokkal gyorsan átevickéltünk a Berlinbe induló expresszre, könnyedén megleltük a helyünket, aztán az utaskísérő hölgy eligazított bennünket, kezdő vonaton-alvókat, hogy mi is vár ránk vasárnap délelőttig. Majd Pozsonynál száll fel egy úriember - mondta - bármelyik ágyat választhatjuk.
Útközben, még magyar területen Zsúú fecsegett Baluval, én meg felfedeztem a Felméri direkt, de valójában szórakoztató humorát. A három ufó című könyvet kezdtem el olvasni, gondoltam ennyi magyar nem fog megártani, Józsi jóvoltából ugyanis eleget edzhettem a német Spiegel olvasásával.
Reggel 6kor felébredtem, és nem bírtam már visszaaludni, annak ellenére, h előző éjjen nem aludtam kockára a fejem. Még Csehországban voltunk, de nem sikerült megtudnom, h hol is álltunk meg pár percre. Olyan ósdi hangulata volt a pályaudvarnak. Induláskor ötlött az eszembe, h akár fényképezhetnék is.
Az úton a tipikus német falvak, kisvárosok képe gyönyörködtetett. Majd egyszer biztos megfejtem, h miért húz ide annyira a szívem.
Drezdába érve már örültem volna a kiszállásnak. de csak egy pillanatra léptem le, h fotózzak reklámot. Hát persze, h Ritter Sport!
Aztán már felgyorsultak a dolgok, a reggeli kávét ugyanaz a hölgy hozta, aki beavatott bennünket az utazásba, és aki az ágyat is lenyitotta a csodaszerkentyűjével.




Az útitársunk Südkreuznál búcsúzott el.
A megérkezés tipikus volt, Ulli üzent többször, Lars késett egy kicsit, de a felhőtlen jókedve változatlanul mosolygott. A program az előző napi Unwetter miatt máris munkává vált, legalábbis a fiúk a romeltakarításba vetették bele magukat a rövid reggeli-szünet kivételével egész estig. Ha jól figyelgettem, négy forduló fát hoztak a közeli katasztrófa-sújtotta területről, ahol kocsikra és házakra dőlt hatalmas fákat takarítottak el a szakemberek.
Ullival megbeszéltük a világ dolgait, aztán nekiálltunk a kertnek, amiben az utóbbi időben nem volt jelen a ki gazdasszony, mert minden hétvégén dolgozott, vagy feltöltődött. A szomszédasszonyt, Antje-t is megismerhettem. Renndőrnő ő. A kinézete iszonyúan szigorú, de beszélgetve igen kedves, közvetlen nőnek tűnt. A férje, Axel, tűzoltó, csak két fordulóra állt be a fahordásba, mert mára 24 órás szolgálatba ment. A tűzoltók itt is őrültek, nagy teljesítményre képesek, mint otthon.
Este Susi és Jörg küldeményét, a szülinapi lakoma maradványát ettük meg, Ulli csak melegített, de nem tudtuk az összeset elpusztítani, Susi annyira sokat csomagolt.
A meccset követtük tegnap este, amikor magyar kommentátor beszélt  a német tv-ben. Olyan furcsa érzés, mikor egy magyar németül beszél, ezer közül is kiszúrom. Persze csak utólag derült ki, h eredetileg magyar a fickó, mert valamiért a spanyol és olasz játékosok nevét írták inkább a képernyőre, mint a beszélőét. Na, aztán a spanyolok nyertek. Ulli azért drukkolt az olaszoknak, mert azt jobban szerette volna, h a német válogatott az EB győztestől kapott volna ki, mint a másodiktól. Nem jött be. Persze belenéztem én is a közvetítésbe, szerintem mindkét csapat jól küzdött.
Az új nappaliban elszundítottam Ulli mellett, így gyorsan bevettem magam a már megismert szobába, itt aludtunk 2 éve is, mikor Baluért jöttünk anno még a leendő volt férjemmel.
Ma reggel míg mindenki (Lars már dolgozik!) aludt, kimentem, és a sövény mögötti részt is kitakarítottam, h az is meglegyen, ha esetleg valami más munka beesik, ne maradjon el Ulliék háza se. Bár jól esett a reggeli napsugárban lézengeni, de a hajolgatást nem kívánták a porcikáim, igaz, ha egyszer lehajoltam, végigkúsztam a sort fejjel lefelé, nem volt gond, másrészt meg végignézve azon a területen, ahol jártam, igazán szép lett az eredmény.
A bőröndből kipakoltam, amikor bejöttem, és végignéztem az újabb munkaajánlatokat, válaszoltam is 6 ajánlatra. Valami csak alakul, nem esek kétségbe. Mára további kerti munkát, ablakpucolást, porcelánfestést, meg talán fű-festést terveztünk. Persze mindennel biztos nem végzünk.

ESTE
A kert csilli-villi, nagy munka volt, sajog minden porcikám, de tényleg szép lett.


Click to play this Smilebox collage
Create your own collage - Powered by Smilebox
Create a free digital collage




Nincsenek megjegyzések: